Még ma is a tegnapi évzáró hangatalálkozó hevében égünk, annyi minden történt velünk, hogy felsorolni is nehéz lenne.
Kiskamasz gyerekem, aki reggel még unottan indult útnak a családdal, néhány óra múlva már azt kifogásolta, hogy nem készítettem fel kellőképpen, hogy egy fergeteges buliba szeretném elvonszolni. Hazaindulásunk kissé hosszúra nyúlt, hiszen úgy kellett levadászni minden egyes porontyot, akiket a recycling játszótér, a csokiszökőkút, vagy egyszerűen csak a társaság erős vonzása tartott fogva. Természetesen a felnőtteknek sem volt könnyebb a búcsúzás, egyetlen tény vigasztal minket csupán: ez a közös örömködés professzionális módon volt dokumentálva. Egyelőre elégedjetek pár képpel, a többi legyen meglepetés 🙂